Kína a növekvő globális kihívások közepette úgy döntötte, hogy új egységeket hoz létre a Népi Felszabadító Hadseregben (People’s Liberation Army – PLA) – számolt be a Nikkei Asia.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Politico értesülései szerint jövő héten négynapos látogatást tesz Kínában - számolt be a Sky News.
A Szabad Európa két, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy május elején Budapestre látogat Hszi Csin-ping kínai elnök.
Több amerikai kormánytag pekingi utazásáról, valamint alacsonyabb szintű amerikai-kínai egyeztetésekről is megállapodott Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök idei első telefonos megbeszélésén.
Caj Csi, a kínai elnök kabinetfőnöke vette át a digitális gazdaság felügyeletét és a kiberbiztonságért felelős kommunista párti testület vezetését. A lépés Hszi Csin-ping hatalmának megerősítését célozza - írta a South China Morning Post.
Peking diplomáciai tiltakozást nyújtott be Újdelhiben, miután Narendra Modi indiai miniszterelnök hivatalosan megnyitotta egy Arunácsal Pradesh-i alagtat. A terület ellenőrzését mindkét hatalom magáénak követeli – jelentette a South China Morning Post. .
2022 októberében komoly válság uralkodott a Fehér Házban, miután Joe Biden elnök a lehallgatott orosz telefonbeszélgetésekre hivatkozva állította, hogy Putyin nukleáris fenyegetése bármelyik pillanatban valósággá válhat - jelentette a New York Times.
A tajvani kormány szerint pánikot váltott ki a helyi lakosság körében, hogy a Csinmen-szigetek közelében kínai parti őrök rövid időre felszálltak egy tajvani hajóra. Ez az esemény nem sokkal Peking korábbi bejelentése után történt, miszerint megerősítik a térségben folytatott járőrözést – tudósított az Al Jazeera.
A kínai belpolitika vizsgálata mindig egy kifejezetten nehéz terep a politikai elemzők számára, mivel Pekingben kínosan ügyelnek arra, hogy szinte semmilyen belső ügy ne jusson el a nemzetközi közvéleményhez. Ennek ellenére időről időre kiszivárognak olyan információk, amelyek bemutatják, hogy a keleti nagyhatalomnál is turbulensen változik a helyzet, folyamatos hatalmi harcok dúlnak a legfontosabb politikai helyekért.
Az elmúlt hétvégén választásokat tartottak Tajvan szigetén, amelyet a helyi lakosság a demokrácia ünnepeként élt meg, míg Peking – amely renegát tartománynak tekinti a szigetet – jelezte, hogy semmi nem változott, továbbra is mindent megtesz Tajvan megszerzéséért. A Kínai Népköztársaság bosszúsága érthető, hiszen az a Laj Csing-te került ki győztesen az elnökjelöltek harcából, aki a jelenleg is hatalmon lévő, távlatilag a teljes szuverenitással kacérkodó Demokratikus Haladás Párt politikusa. Laj májusi beiktatásakor az alelnöki székből ül majd át az elnöki pozícióba, így látványos külpolitikai fordulat nem várható Tajpej részéről. Az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a népi Kína katonai erődemonstrációkat hajt majd végre a térségben a következő hetekben, hónapokban, és folytatja a tajvani társadalmi kohézió szétzilálására irányuló erőfeszítéseit.
Vang Ji kínai külügyminiszter Egyiptomba utazott, ez lesz a kezdőállomása az afrikai körútjának. Szerinte az Egyesült Államok vezette koalíció „csak olajat önt a tűzre” a Vörös-tengeren a bombázásokkal – számolt be a South China Morning Post.
Csökkent a 2019-es hongkongi események befolyása a tajvani választásokra 2020 óta, de nem tűnt el teljesen. A január 13-i választást megelőző kampányban a pártok már kevésbé összpontosítanak Kína városon belüli tevékenységeire – közölte a Nikkei Asia.
A Pentagon beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok és Kína kedden befejezte kétnapos katonai tárgyalásait Washingtonban. Ez volt a legutóbbi megbeszélés azóta, hogy a két ország megállapodott a katonai kapcsolatok újraindításáról.
Stephen Bryen – aki az amerikai szenátus külügyi bizottságában dolgozott a Közel-Kelet albizottságának személyzeti igazgatójaként – írt egy cáfoló elemzést a hévégén megjelent kínai rakétákról szóló hírekre. Az AsiaTimesban megjelent írás szerint a Bloomberg tévesen állította azt, hogy a kínai Rakétahadsereg egyes fegyvereit üzemanyag helyett vízzel töltötték fel.
Megnyugtató nyilatkozatot tett Vang Ji kínai külügyminiszter Peking és Washington kapcsolatának alakulásáról. A két nagyhatalom között az elmúlt években jelentősen megromlott a viszony – írta meg az MTI.
Kínában a születésszámok folyamatosan esnek, ez a trend pedig már az ország nagyhatalmi ambícióit veszélyezteti. A csökkenés különösen az elmúlt egy évtizedben lett drasztikus: 2012-ben még 16 millió felett volt az újszülöttek száma, alig tíz évvel később ez már 10 millió alá zuhant. Peking nem akarja ezt ölbe tett kézzel nézni, egyre nagyobb figyelmet fordítanak a termékenység növelésére.
Pedro Sánchez folytatja.
Még hogy nem kompatibilis!
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
